Dajka Gábor amatőr újságíró vagyok és Süvöltős Tamást arra kértem, hogy vezessen be egy kicsit a szakmájába.

Gábor: Az előző témánkban a lengőkarokról esett szó, most pedig a lengéscsillapítókról ejtsünk pár szót. Mi a feladata? Hogy kapcsolódik össze a lengőkarral?
Tamás: A lengéscsillapítónak a feladata benne van a nevében, a lengések csillapítása. A fő szempont, hogy az autónak az úthibákból eredően a kátyúkba, úthibákba belehajtva ne pattogjon el a kerék, ne váljon irányíthatatlanná, és ezért a lengéscsillapító a felelős. A lengéscsillapító csillapítja ezeket a lengéseket, hullámzó mozgásokat, és próbálja az autó karosszériáját egyenesben, feszesen tartani.

Gábor: Tehát a vezetési élményhez ez adja a legnagyobb kényelmet?
Tamás: Nem csak a vezetési élményhez, hanem magához a vezethetőségért is felel. Ha például egy lengéscsillapító rossz, akkor olyan lesz az autó, mint egy hullámvasút, és mi csak azt vesszük észre, hogy libegünk benne jobbra, balra, de mint ahogy a hullámvasutat sem tudjuk irányítani, az autót sem fogjuk tudni irányítani. Megnő a féktáv, és leesünk az útról. Minél keményebb a lengéscsillapító, annál jobb és sportosabb az autó irányíthatósága, minél puhább a lengéscsillapító, annál komfortosabb az autó vezethetősége. De ennek vannak határai, tehát megvan az alsó határa is, amiben el lehet menni a puhaságban és megvan a felső határa is amiben, a keménységben el lehet menni, ami még biztonságos.

Gábor: Egy átlagos háziasszony akkor a puhább lengéscsillapítót válassza, egy férfi, aki meg esetleg szeret hajtani a keményebbet? Tudtok segíteni a választásban?
Tamás: Igen, természetesen, sőt ezen kívül nem csak a sportosságra lehet kihelyezni a hangsúlyt, hanem mondjuk kombi autóknál a szállításra, furgonoknál a terhelhetőségre. Van, mondjuk olyan lengéscsillapító, ami nem tud másfél tonnát elcipeltetni, de olyan is van, ami ennél jóval többet is elbír. Mindkettő ugyanúgy beépíthető a gyári helyre, ugyanúgy ajánlja a gyár is. Ez egy összetett dolog, és nehéz kiválasztani. Mindenképpen kell hozzá a gyári programunk, hogy megtaláljuk az adott autóhoz a megfelelő lengéscsillapítót.

Gábor: Akkor egy konkrét példát felhoznék. Én minden hétfőn Budapestre megyek az M3-as autópályán, illetve hétköznap pedig 2-3 órát vezetek városban. Nekem melyik lengéscsillapító lenne a legideálisabb szerinted?
Tamás: Ha valaki csak autópályát használ, akkor a kemény, hogy ha viszont vidéki utakon jár, illetve belvárosban, akkor mindenképpen a puhább lengéscsillapítót javaslom. Ezt ugye százalékosan fel lehet osztani, hogy 70% autópálya, 30% városi használat, akkor el tudjuk dönteni, hogy nekem mi a jó. Nekem már saját tapasztalat alapján a saját autómban volt ilyen is, olyan is. Igazából mindennek megvan a helye. Én nagyon sokat vezetek, illetve vezetés közben az ügyes bajos dolgaimat intézem, gondolkozok, nem érek rá arra figyelni, hogy most ott egy kátyú jobbra rántom a kormányt, balra rántom, szlalomozok. De ennek ellenére szeretem a sportos vezetést, és én úgy gondolom, hogy a sportos lengéscsillapítót használó emberek is akkor választják a keményebb lengéscsillapítót, hogyha mondjuk, néha kimennek egy verseny nyílt napra, és szeretnének sportosan vezetni. De hogy ha egy autó csak arra van, hogy elvigyen A-ból B-be, akkor mindenféleképpen a kényelem a legfontosabb dolog, a puha lengéscsillapító.

Gábor: Ezeknek nagyjából egységes áruk van, vagy nagyon eltérő áraik is lehetnek? A drágább lengéscsillapító magasabb minőséget képvisel, vagy jobban csillapít?
Tamás: Így is lehet mondani. A lengéscsillapító ár az nagyon szétszórt. Lengéscsillapítókból is többféle van. Szerkezetét tekintve van olajos lengéscsillapító, ezt már szinte mindegyik gyár elhagyta, környezetvédelmi okok korszerűsítése miatt, és van a gázos lengéscsillapító. Ez a belső tartalmát jelenti, hogy gáznyomásos vagy olajnyomásos. A mai modern lengéscsillapítók szinte mind kétcsöves gázos lengéscsillapítók. Vannak ugyan benne olajok, de az csak a hűtést szolgálja, magáért a csillapításért a gáz a felelős. A gyárak úgy állítják be, hogy puha legyen a lengéscsillapító, vagy kemény legyen. Illetve felfüggesztés típusa szerint változik az ár. Egyszerűbb felfogatási pontok is lehetnek, és nagyon bonyolultak is, tehát egy lengéscsillapító ára mindenképp autótípusra koncentrálódik.

Gábor: Mettől meddig vannak a lengéscsillapító árai?
Tamás: Ha csak normál lengéscsillapítókat nézünk, akkor 5.000 Ft-tól 50.000 Ft-ig, és e felett jönnek a szintszabályzós lengéscsillapítók, meg a légrugós lengéscsillapítók, ami már tényleg a luxusautóknak a kiváltságai. Ezeknek az árai 100.000 Ft-tól  300.000 Ft /db-ig terjed.

Gábor: És egy autóba 4 darab kell belőle...
Tamás: Így van, és csak párban cserélhető alkatrész, mint például egy féktárcsa. Nem lehet például csak bal elsőt cserélni.

Gábor: Valami jó tanácsot tudsz adni azoknak, akik lengéscsillapító vásárlása előtt állnak?
Tamás: Lengéscsillapítónál mindenképpen kérjék ki az értékesítő véleményét, hogy azonosítsák be a lengéscsillapítót az adott autóhoz. Egy műhelytitkot elárulok: cserélj porvédőt és ütközésgátlót. Ez mindegyik lengéscsillapítón van, biztos mindenki látott már lengéscsillapítót, például van a fekete vastag szár, és a krómcső, nevezzük így, mozog a szárban, ezt a krómcsövet védi a portól és a szennyeződéstől, mert ezen egy finom olajréteg szokott kialakulni, ami természetes, csakhogy ez vonzza a port és a nedvességet. A porvédő feladata, hogy ezt távol tartsa. Ezáltal a mozgás, ahogy a lengéscsillapító dolgozik, nem dolgozza be magába a porszemeket, a nedvességet, és nagyon és nagyon sokszor akár kétszer, háromszor növelhető az élettartalma a lengéscsillapítónak egy egyszerű porvédő cserével. Pár ezer forintos tétel, és megduplázzuk az élettartalmát.