BMW E46 futóműveA BMW E46 futóműve
Az E46 típusjelzésű BMW a 3-as típuscsalád negyedik generációja és 1998-as debütálását követően 2004-ig gyártották. Az utolsó két generáció (E36, ill. E46 ) első, ill. hátsó futóművének kialakítása és tulajdonságai – a kisebb méretbeli eltérésektől és konstrukciós finomításoktól eltekintve – nem változtak.
Az első futómű Ezt a típust az abban az időben az alsó középkategóriás járműveknél gyakran alkalmazott McPherson rendszerű első futóművel dobták a piacra. A lengőkar a szokásos módon „kifli”alakúéskönnyűfém ötvözetből készült. Első ránézésre nem is gondolnánk, mennyi érdekességet rejt magában. Ugyanis ezek az autók rendelhetők voltak ún. „sportfutóműves” (nemcsak az M3-as esetében, hanem a kisebb lökettérfogatú modellek is) kivitelben is, ami azért lényeges, mert a lengőkar esetleges cseréjekor ezt figyelembekell venni, ugyanis a kerék felőli gömbfej helyzete és kialakítása a két típusnál más. A beazonosítást segíti a lengőkaron található „M” jelzésű matrica, a teleszkópszáron található azonosító matrica, de az ezen típust jól ismerő szakember a gömbfej kialakításából is felismeri (normál futómű esetén kisebb a gömbfej háza). Továbbá fut hazánkban néhány összkerékhajtású változat is, amelynél
a lengőkar kialakítása más, ugyanis a „belső” gömbfejet egy átmenőcsavarral rögzített speciális kialakítású gumiágyazású gömbcsukló helyettesíti. A gyári sportfutóművel szerelt gépkocsiknál a lengéscsillapító, a tekercsrugó és a stabilizátorrúd is más, aminek beazonosítását lengéscsillapító száron felirat jelzi a szakember számára. A lengőkart a karosszériához szokásos módon szilentblokk rögzíti, ami a kerék megvezetését szolgálja. Ezt az építési módot a kis rugózatlan tömeg, a viszonylag egyszerű kialakítás és karbantartás jellemzi. Hátrányaként megemlíthető, hogy a szilentblokk nem képes a gépkocsi kerekének tökéletes megvezetésére (a térlengőkaros futóművek igen!), ezért gyakran előfordul, hogy a kerék szitál, ha romlik a szilentblokk állapota. Továbbá, ha az eredetileg javasolt ET számú vagy szélességű alufelnit nagyobb ET számú, ill. az előírtnál szélesebb alufelnire cseréljük, akkor a magyar utakon található ún. nyomvályú a kormánykeréken is érezhetően „megvezeti” az autót. Sajnálatos módon az első sorozat példányainál nagyon hamar kikopott a lengőkar szélső (kerék felőli) gömbfej, ami oly módon jelentkezett, hogy a gépkocsi vezetője kopogó hangot hallott a futómű felől, ami kezdeti stádiumban csak lassú haladáskor, úthibán áthaladva volt hallható. Előfordult olyan eset is, hogy 20 000 km futás után lengőkarcserére volt szükség. A gyár a kelet-európai piac nagyszámú garanciális reklamációinak hatására felismerte ezt a problémát és manapság (1999. 07-től módosította a lengőkarokat) már az elvárt km futásteljesítményt teljesítik hazánk útjain is a fenti alkatrészek. A BMW 3-as sorozatának korábbi típusainál a lengőkar gömbfej vagy présgép segítségével (E30), vagy célszerszám (E36) segítségével cserélhető volt, de az E46-nál – ahogy ma általános – a lengőkar csak egyben cserélhető, egyedül a szilentblokk az, ami külön szerelhető, de rendelni azt is csak párban lehet. Ami még gyakran elhasználódik, az a stabilizátor kitámasztó rúd, amelyből oldalanként 1–1 db található. A BMW-gyárnak van egy olyan ajánlása is, amelyet csak a gyári javítási útmutató tartalmaz, mégpedig ha a kormányöszszekötő rúd eltörik, vagy oly mértékben elgörbül, hogy esetleg a kormányművet károsodás érhette a deformáció bekövetkeztekor, akkor ki kell cserélni a kormányművet is, nehogy a későbbiekben megszorulás, tömítetlenség vagy egyéb nem kívánatos jelenség lépjen fel. Tehát karambolos autók esetén érdemes ezen igazolást beszerezni a szakszervizektől, ugyanis ezen igazolás megléte esetén, ha a gépkocsi sérülését valamilyen módon a biztosító fizeti,akkorakormányműcseréjét is ki lehet fizettetniabiztosítóval,ígyelkerülhető egy esetleges nemkívánatos későbbi ügyfél-reklamáció. Az első futómű beállítása
A beállítást ennél a típusnál is a futómű holtjátékának vizsgálata után a megfelelő súlyterhelés (az M3 kivétel, ott nem szükséges a súlyterhelés) behelyezésével kell kezdeni. Ennél a típusnál a kerékdőlés is állítható, ezért ha beállítás is szükséges, akkor mindenképpen azzal kell kezdeni, és csak utána célszerű beállítani a kerékösszetartást. A kerékdőlés szakszerű beállításához a gyár a képen látható célszerszámot javasolja. Az első lépés a toronycsapágyon található központosító tüske kiütése, majd a toronycsapágy anyáinak leszerelése egy kivételével (nyíllal jelzett), majd a célszerszám felhelyezése. Ezután a fennhagyott anya is meglazítható, majd a célszerszám segítségével a dőlés értéke beállítható (max. állítási lehetőség +/– 18’). A toronycsapágy anyáinak meghúzása és a célszerszám leszerelése után következhet a kerékösszetartás beállítása. Ennél a típusnál is van egy jelzés a kormányművön, ami segít beállítani a kormánykerék középhelyzetét. Az összetartás beállítása itt is természetesen a kormányösszekötő rúdon kialakított menetes rész állításával lehetséges. A hátsó futómű ismertetése A hátsó futómű független kerékfelfüggesztésű, az ún. központi lengőkaros futóművek csoportjába tartozik. A futómű a karosszériához egy cső kialakítású kerettel és négy szilentblokkal csatlakozik. A futóműnek két csuklópontja van. Az alsó lengőkar lemezből sajtolt, a megfelelő merevség elérése érdekében kialakítása „U” alakú, mindkét végén szilentblokk található, amivel a tengelycsonkhoz, ill. a futómű tartókeretéhez csatlakozik. A felső lengőkar könnyűfém öntvényből készült, elsősorban a súlyterhelés felvételére szolgál, a tengelycsonk felőli végében speciális gömbfej található. A tengelycsonk – a megfelelő iránytartás elérése érdekében – a karosszériához oldalanként egy-egy szilentblokkal csatlakozik. Általában ez az alkatrész, ami leggyakrabban elhasználódik, ilyenkor a gépkocsi iránytartása nem megfelelő, nagy sebességnél az iránytartása romlik. Természetesen a hátsó futóművet is felszerelték stabilizátorral. Ez a futómű-kialakítás a nagy sebességgel való ívmeneti haladásnál fellépő nemkívánatos oldalkúszást nagy mértékben kiküszöböli, ellentétben az ebben az időben több alsó középkategóriás típusnál még alkalmazott ún. kapcsolt tengelyes hátsó futóművekkel szemben.
A hátsó futómű beállítása
A kerékdőlés beállítása az alsó lengőkar tengelycsonk felőli oldalán levő excenteres kialakítású csavarral lehetséges. Mindig ügyelni kell az anya alatti alátét megfelelő pozíciójára (2). A hátsó futómű kerékösszetartása a tengelycsonk karosszériához szilentblokkal csatlakozó részén lehetséges. Fel kell lazítani a rögzítő csavarokat, majd a képen látható módon a csavarra és a mellette levő tüskére kell felhelyezni egy excenteres célszerszámot, amivel a kerékösszetartás pontosan beállítható.